Fertőtlenítés

A fertőtlenítéssel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak

 

  • A fertőtlenítés módszereinek szakszerű alkalmazásához elengedhetetlenül szükséges a dezinfekcióval kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak ismerete, mert az aszeptikus betegellátás és ezen belül a fertőtlenítés munkafolyamatának gyakorlata is ezeken alapul.

A FERTŐTLENÍTÉS FOGALMA

  • A fertőtlenítés (dezinfekció) minden olyan eljárás, amely a fertőző forrásból a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőző-képességük megszüntetésére (inaktiválására) irányul.

A FERTŐTLENÍTŐ HATÁS FOGALMA

  • Fertőtlenítő hatásnak nevezzük azokat a kémiai, fizikai, fizikai-kémiai tényezőket, melyek a mikroorganizmusokkal közvetlenül érintkezve, megfelelő intenzitás, aktivitás mellett, meghatározott időtartam (behatási idő, vagy expozíciós idő) alatt azok pusztulását, inaktiválását idézik elő.

A hatás milyensége szempontjából kémiai, fizikai és kombinált ágenseket különböztetünk meg.

  • Fizikai ágensek közül fertőtlenítésre ma leggyakrabban a hőenergiát alkalmazzuk telített, túlnyomásos vízgőz, forrásban lévő víz formájában. Ezenkívül a fizikai hatások közé tartoznak még az ibolyántúli (UV) sugarak is.

 

  • A kémiai ágensekhez soroljuk az antibakteriális tulajdonságokkal rendelkező vegyületeknek oldat, aeroszol, vagy gázhalmazállapotban kifejtett mikrobaölő hatását.

 

  • A kombinált ágensek pedig a kémiai és fizikai hatások együttes alkalmazását jele

 

A FERTŐTLENÍTŐ HATÁS FOKOZATAI

  • A fertőtlenítés meghatározása szerint ez a tevékenység mindig a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására, inaktiválására irányul.

 

  • Ennek megfelelően mindig olyan fertőtlenítő eljárást kell alkalmazni, melynek hatáserőssége -a mikrobákra kifejtett hatása -a kórokozó mikroorganizmusok elpusztítását, inaktiválását eredményezi. Ismeretesek olyan hatások is, melyek a mikroorganizmusok vegetatív formáinak csak a növekedését, vagy csak a szaporodását gátolják, de ezekre letális, pusztító effektust nem fejtenek ki.

A fertőtlenítő eljárások hatáserősségének fokozatai a következők:

  • csíraszámcsökkentő hatás (szanációs effektus) olyan eljárás alkalmazása során érhető el, melynek hatására adott környezetben, eszköz felületén, vagy ezek anyagszerkezetében a kórokozó mikroorganizmusok bizonyos száma elpusztul vagy lecsökken. A csökkentés mértéke számszerűen, normatívaszerűen nem írható elő, ez mindig adott környezetben szükséges higiénés követelményektől, adott mikroorganizmus milyenségétől, megbetegítő képességétől függően esetenként változik.

 

  • Csíraszámcsökkentő hatást eredményez pl. a tisztító-, mosószerek oldataival történő lemosás, vagy a padlófelület felmosása, szappanos kézmosás, helyiségek szellőztetése.

 

  • Ezért a szanációs effektussal rendelkező eljárásokat csak olyan helyiségekben, eszközön, anyagon lehet alkalmazni, melyek az emberekkel vagy csak közvetve kerülnek érintkezésbe, vagy ha közvetlenül érintkeznek is velük, a higiénés normákat vagy előírásokat adott helyen vagy anyagon ilyen hatású eljárások alkalmazása kielégíti.

 

  • baktériumszaporodást gátló hatás (bakteriosztatikus effektus) olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során jön létre, melynek hatására a baktériumok vegetatív formái nem pusztulnak el, csak fejlődésük, szaporodásuk gátolt; a hatás megszűnésekor a baktériumok újra szaporodni képesek.

 

  • Ilyen hatás érhető el pl. hűtéssel, fagyasztással, vagy az előírtnál kisebb koncentrációjú fertőtlenítőszerekkel, vagy a megadottnál rövidebb behatási idő alkalmazásával, mely két utóbbi legtöbbször a szakszerűtlenül végrehajtott dezinfekció következménye.

 

  • Tekintettel arra, hogy a bakteriosztatikus hatású eljárások nem eredményezik a patogén baktériumok pusztulását: ezeket az eljárásokat -néhány speciális esetet kivéve mint pl. élelmiszer-hűtés stb. -nem alkalmazzuk.

 

  • baktériumölő hatás (baktericid effektus) olyan eljárás alkalmazása során érhető el, melynek hatására a baktériumok vegetatív formái elpusztulnak, a baktériumspórák azonban nem. Ilyen hatáserősséggel rendelkeznek a jelen TÁJÉKOZTATÓ 3.1., 3.2.és 3.3. pontjában részletezett kémiai, fizikai és kombinált fertőtlenítő eljárások.

 

  • Fertőtlenítésre főleg ezeket a baktericid hatással rendelkező eljárásokat kell alkalmazni, mert néhány mikroorganizmus csoport kivételével a baktericid hatáserősségű fertőtlenítő eljárásokkal a vírusok és a gomba elemek is elpusztíthatók, illetve inaktiválhatók.

 

  • spóraölő hatás (sporocid effektus) olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során jön létre, melynek hatására a spóraképző baktérium nemzetséghez tartozó (Bacillus és Clostridium genus) baktériumfajok ellenálló spórái is elpusztulnak. Ilyen hatás csak néhány fertőtlenítő eljárással érhető el. Pl. néhány speciális fertőtlenítőszerrel, magas hőmérséklettel.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Spam protection by WP Captcha-Free